“A világ megfagyott tudattalan.” Ezt a merész és mély mondatot Carl Gustav Jung tanította. Azt üzeni ezzel, hogy ami kívül van, az elválaszthatatlanul hozzánk tartozik. Minket tükröz. Nem legyinthetünk rá. Felelősséggel tartozunk világunkért. És ebben következetesnek kell lennünk, annyira, amennyire Jung még ezt is hozzátette: “Ha a világban helytelenül folynak az események, akkor velem nincs rendjén valami!”
Tudtad…
…hogy van összefüggés a szimbólum, a cimbalom és a csembaló között? Azon túl, hogy mindhárom ógörög eredetű szó, mindnek a szótöve a ballein főnévi igenévre vezethető vissza, ami azt jelenti: rakni, vetni, illeszteni. Azókori görögök egyik hangszerét nevezték kümbalonnak, ami olyan volt, mint a cintányér. Párosával ütötték egymáshoz, vagyis ez is két részből állt, mint a szimbólum (symbolon, ejtsd szümbolon, lásd egy korábbi posztban), csak utóbbinál nem két fémdarabot, hanem egy képet és a jelentést kellett egymáshoz “rakni”, “vetni”. A kümbalon lett a latinban cymbalum. A középkorban a harangjátékot nevezték így, de ebből származnak a csembaló és a cimbalom hangszerek nevei is.
“Páncélunk arra is jó, hogy a világot megvédje. Tőlünk.”
Fodor Ákos
Mindennapi világunkban rengeteg jel vesz körül minket: az utcán, a számítógépen, telefonunkon. Használjuk őket, vesszük az üzeneteiket, a jelek közül azonban a jelképek mégis a legtöbb ember számára jelentéktelenek, észrevétlenek. Pedig ezek ugyancsak életünk elválaszthatatlan részei, nyakláncon, gyűrűn, karkötőn, ruháinkon is hordjuk őket. A tudományos megközelítés, a technokrata világ uralkodóvá válásával a szimbólumok rendje, azok mitologikus megközelítése elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. Mégis, van lehetőség, hogy ezek ereje visszacsempésződjön életünkbe. Lehet, hogy a forma, a megjelenés már más – de a tartalom, a lényeg, az üzenet ugyanaz.
“A madár a maga szépségében minden élő közül a legmagasabb rendű esztétikum kifejezője (…), a legbecsesebb szellemi értékek művészi jelképe.”
William Henry Hudson
“A csakrák az emberi tudatosság fokozatainak szimbólumai.” C.G.Jung
“A test soknyelvű lény. A bőrön, a mélyebb izomkötegeken és a húson át jegyzi meg mindazt, ami körülötte zajlik… A test emlékezik, a csontok, az ízületek emlékeznek.. Az emlékezet magukban a sejtekben raktározódik el képek és érzések formájában. A test, azok számára, akik értik, a rosettai kőhöz hasonlatosan az adott, az elvett, a remélt, a begyógyult élet eleven könyve…!”
Tudtad…
…hogy a szimbólum „etimológiai” és metafizikai ellentéte a diabolo, ami az ördög neve, s azt jelenti: széttörő, szétszedő? Etimológiai is, mert a görög szümbolon szó azt jelenti: összevetni, egyesíteni, míg a diabolo a “szétvető“. Az ördög tehát azt az erőt képviseli, szimbolizálja a világban, amely a hasadást kelti, ellentéteket hoz létre, míg a szimbólum a két-séggel szemben az egy-ség felé mutat. Minden egyes szimbólum megértésével az egység, önmagunk elveszített, eredeti teljessége felé teszünk egy lépést…
“Bár felnőttként legtöbben eltávolodunk gyermekkorunk eszméitől, a jelképek továbbra is elevenen élnek lelkünkben.”
Kathy Reichs
“A látvány az új évezred szimbóluma lehetne: egy ember a digitális megváltás útján, rendkívül közeli rokonságban az első emberszabásúval, akit a tűz fénye nyűgözött le hasonlóképpen. Csodáljuk azt, ami bármikor elpusztíthat minket.”
Greg Iles